Sokan nem is gondolják, hogy a beszédstílusuk milyen nagy hatással van az életükre. Pedig a szavak, amiket használunk, nemcsak kifejezik a gondolatainkat és érzéseinket, hanem befolyásolják is őket.
A beszédstílusunk hatással van az energiaszintünkre, a hangulatunkra, a gondolkodásunkra, és végül az életünk eseményeire is. Ha tudatosan és kreatívan használjuk a nyelvünket, akkor sokkal jobban érezhetjük magunkat, és sokkal többet érhetünk el.
De hogyan lehet tudatosan és kreatívan használni a nyelvet? Erre két egyszerű, de hatékony gyakorlatot szeretnék bemutatni nektek, amelyekkel bekapcsolhatjátok a jobb agyféltekéteket, és így gazdagíthatjátok a beszédstílusotokat.
Az első gyakorlat arra szolgál, hogy megtanuljatok szépen és ritmikusan beszélni, úgy, hogy aki hallgat titeket, szinte el tudja képzelni képekben, hogy miről is beszéltek. Ehhez fontos, hogy használjátok a saját anyanyelveteket, és ne idegen nyelvből átvett szavakat. A saját anyanyelvetek az, ami a legközelebb áll a lelketekhez, és a legjobban kifejezi az érzéseiteket. Ha szépen és ritmikusan beszéltek, akkor a beszédetek olyan lesz, mint egy vers, ami megérinti a hallgatót.
Nézzünk egy példát:
„Kint voltam a tengerparton, és néztem a hullámokat; elvegyült a lelkem az óceánban. Mindig megnyugvást ad a tenger látványa. Olyan tiszteletre méltó, alázatra tanít, hiszen nagy a hatalma és az ereje. Hihetetlen erővel képes hatalmas hullámokat képezni, és amikor úgy gondolja, csendes, halk és tükörsima. A színét is így tudja változtatni. Hol gyönyörű kék, hol fehér hullámok díszítik, hol türkizkékre vált, hol haragos sötétkék, hol meg áttetsző világoskék. Imádom minden változatát. Akkor is, amikor a napnyugta pirosra festi, akkor is, amikor a vihartól szinte fekete lesz a színe. Csak nézem, nézem órákig, és megnyugodva térek haza, boldogan, szinte az összes lelki terhemet képes lemosni a látványa.”

Ebben a példában a beszélő olyan szavakat használ, amelyek érzékletesen leírják a tenger látványát, és a saját érzéseit is kifejezik. A beszéd ritmusa is harmonikus, és a szavak hangzása is illik egymáshoz. A hallgató szinte maga előtt látja a tengert, és átéli a beszélő nyugalmát és boldogságát.
A második gyakorlat arra szolgál, hogy megtanuljatok új szavakat használni, és bővíteni a szókincseteket. Ez nemcsak a beszédeteket teszi gazdagabbá, hanem a gondolkodásotokat is. Ha új szavakat használtok, új ötletek is születhetnek. Emellett a beszédeteket is feldobhatjátok néhány nem várt fordulattal, vagy szellemes megjegyzéssel, ami felkelti a hallgató figyelmét, és mosolyt csal az arcára.
Íme egy példa:
„Vettem egy halom könyvet”, ezt másként mondva, „tengernyi könyvet vettem”. Jelentése ugyanaz, de másként mondva, így a jobb agyfélteke meg van mozgatva, be van kapcsolva, és ezzel máris elérted a célodat. Új ötletek születnek.

Ebben a példában a beszélő egy egyszerű mondatot úgy alakít át, hogy a hallgatóban egy képet idéz fel. A „tengernyi” szó nemcsak erősíti a mennyiséget, hanem a tengerhez kapcsolódó asszociációkat is felidézi. A hallgató így jobban megjegyzi a mondatot, és talán el is gondolkodik, hogy milyen könyveket vett a beszélő.
Remélem, hogy ezek a gyakorlatok segítenek nektek abban, hogy tudatosabban és kreatívabban használjátok a nyelveteket, és így megváltoztassátok az életeteket. A beszédstílusunk nemcsak azt mutatja meg, kik vagyunk, hanem azt is, kik szeretnénk lenni. Ha szépen és játékosan beszélünk, akkor a világ is szebb és játékosabb lesz körülöttünk.